| Makarska | Történelem | Látnivalók | Dalmát konyha | Makarska Riviéra | Környező települések | Galéria | Térkép |
Történelem
A mai Makarska helyén már a IV. században lakott települést említenek az akkori írott források, de egyes nézetek szerint ennél jóval korábban is létezett már néhány falvacska a környéken. Annyi bizonyos, hogy a régészeti ásatások és leletek tanúsága szerint a Szent Péter félszigeten a IV. században már létezett az Inaronia nevű kikötőhely, majd a VI. században a szaloniki zsinaton Mucurum püspökséget említik helyén. A VII. században érkeznek a Neretva és a Cetina folyók által határolt területre a horvát törzsek, amelyek hatalmát azonban folyamatosan gyengítették a környező nemzetekkel, törzsekkel vívott harcok. Mivel a tengeri kereskedelemben a neretvaiak jelentős befolyással bírtak, így Velence is gyakran intézett támadásokat ellenük, de a IX. század végén Makarska partjai mellett a velencei hajóhad súlyos vereséget szenvedett.
Vitorlás (Foto: pululante, Flickr)
A folyamatos harcok eredményeképpen a XIII-XIV. századra igencsak meggyengült a régiót uraló neretvaiak hatalma, így előbb a velenceiek, majd a törökök vették át a környező települések felett az irányítást.
A Makarska városnevet elsőként egy török irat említi 1502-ben, mint a környező közigazgatási terület központját, egyben az egyetlen Adriai-tengeri török kikötővárost. Mivel továbbra is állandóak maradtak a velencei támadások, ezért a XVI. században falakkal és bástyákkal erősítették meg a város védelmét, amelyek segítségével egészen a XVII. század közepéig sikerrel tartották kezükben Makarskát. Ekkor azonban Velence vette át a hatalmat, majd az 1680-as évektől javarészt osztrák uralom alá került az egykori Makar falu kikötőjeként funkcionáló Makarska.
Szobor a város főterén (Foto: aisipos, Flickr)
A XIX. században történt meg a város Horvátországhoz csatlakozása, de ekkor már kulturális és politikai szempontból is kiemelkedő szereppel bírt, ugyanakkor turisztikai felemelkedése az első világháború lezárását követően kezdődött, amikortól hotelek, valamint számos egyéb kiszolgáló létesítmény épült a parton és az infrastruktúra fejlesztése is a turizmus igényeinek megfelelően történt. A tudatos tervezésnek és a folyamatos fejlődésnek köszönhetően – a történelmi viharok és veszteségek ellenére is – mára egy gyönyörű üdülőközponttá vált Makarska, amelyet több mint másfél évezredes történelme és földrajzi adottságai is kiemelnek a környező települések közül. Mindezen tényezők együttes hatására válhatott a város a riviéra központi településévé és fővárosává, amelyet mindenképpen érdemes megnéznie annak, aki úgy dönt, hogy az Adriai-tengeren tölti pihenését.
Vitorlás (Foto: pululante, Flickr)
A folyamatos harcok eredményeképpen a XIII-XIV. századra igencsak meggyengült a régiót uraló neretvaiak hatalma, így előbb a velenceiek, majd a törökök vették át a környező települések felett az irányítást.
A Makarska városnevet elsőként egy török irat említi 1502-ben, mint a környező közigazgatási terület központját, egyben az egyetlen Adriai-tengeri török kikötővárost. Mivel továbbra is állandóak maradtak a velencei támadások, ezért a XVI. században falakkal és bástyákkal erősítették meg a város védelmét, amelyek segítségével egészen a XVII. század közepéig sikerrel tartották kezükben Makarskát. Ekkor azonban Velence vette át a hatalmat, majd az 1680-as évektől javarészt osztrák uralom alá került az egykori Makar falu kikötőjeként funkcionáló Makarska.
Szobor a város főterén (Foto: aisipos, Flickr)
A XIX. században történt meg a város Horvátországhoz csatlakozása, de ekkor már kulturális és politikai szempontból is kiemelkedő szereppel bírt, ugyanakkor turisztikai felemelkedése az első világháború lezárását követően kezdődött, amikortól hotelek, valamint számos egyéb kiszolgáló létesítmény épült a parton és az infrastruktúra fejlesztése is a turizmus igényeinek megfelelően történt. A tudatos tervezésnek és a folyamatos fejlődésnek köszönhetően – a történelmi viharok és veszteségek ellenére is – mára egy gyönyörű üdülőközponttá vált Makarska, amelyet több mint másfél évezredes történelme és földrajzi adottságai is kiemelnek a környező települések közül. Mindezen tényezők együttes hatására válhatott a város a riviéra központi településévé és fővárosává, amelyet mindenképpen érdemes megnéznie annak, aki úgy dönt, hogy az Adriai-tengeren tölti pihenését.